• Hévíz története
• Gyógykúra

• Gyógykúra

A tó vizének összetételét már a XVIII. sz. végén vizsgálták, de a pontos analízisére azonban csak századunk második felében került sor.
A természet által adott gyógymódokra az ember már évszázadokkal ezelőtt felfigyelt és alkalmazta is azokat. Hazánkban már a középkorban tudatosan használták gyógyforrásaink vizeit. Napjainkban világjelenség, hogy orvos és beteg újra a természetes gyógymódok felé fordul.
A hévízi gyógykúra lényege, hogy a felhalmozott tudományos tapasztalatoknak, a sok évtizedes, sőt évszázados orvosi gyakorlatnak megfelelően "adagolják" a betegeknek a gyógyító fürdőzést.
A hévízi kúra különleges sajátossága a szabad ég alatt, a nagy területű természetes tó langyos-meleg vízében a gyógyfürdőzés.
A hévízi kúra hatása komplex, amelyben pontosan meghatározott szerep jut a víz hőfokának, kémiai összetételének, az iszapnak, a levegőnek, a radioaktív sugárzásnak, az éghajlatnak.

A hévízi kúra időtartama 2-3 hét.

A hévízi kúra gyógyhatása a mozgásszervek betegségeinek széles körére terjed ki. A legtágabb értelemben vett reumás betegségek - a heveny gyulladásos szakasz kivételével - igen jól reagálnak a hévízi gyógyfürdőzésre.

A mozgásszegénység következtében létrejött izületi károsodás civilizációs jelenség, amin szintén segít a hévízi gyógyfürdőkúra.
A porckorongbántalmak és a porckorongsérv esetei komplex kezelést kívánnak fürdőkkel, fizioterápiával, masszázzsal, gyógytornával stb., amelyek hatására a legtöbb esetben elkerülhető a sebészeti beavatkozás. A porcok felépítésében a kénvegyületeknek jelentős szerepe van. Nyilván ez játszik szerepet abban, hogy a kénes gyógyfürdők, kedvező hatását az izületi bántalmakra már évszázadok óta ismerik.
A hévízi meleg vizű, kénes és radioaktív fürdők izomlazító hatása kitűnően érvényesül a feszes, görcsös állapotú izmok fájdalmai ellen is.

A hévízi tófürdő lazító, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatása az isiászos megbetegedések legtöbb esetében régóta kitűnően érvényesült, a súlyfürdő bevezetése óta pedig a gyógyeredmények lényegesen javultak. A gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatás más eredetű krónikus ideggyulladások és ínhüvelygyulladások esetében is jól érvényesül, a lábszárak visszeres keringési zavarainak kezelésében pedig az előbbi hatásokhoz még a víz súlyának már ismert hidrosztatikai hatása is társul. A hévízi fürdő természetesen nemcsak a reumás jellegű mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas, hanem a sérülések, balesetek után visszamaradó fájdalmas mozgáskorlátozottság gyógyítására is.

A hévízi fürdőkúra eredményessége nemcsak a pillanatnyilag aktuális panaszok enyhülésében mutatkozik meg, hanem sok esetben a fájdalmak kiújulását is megelőzhetjük, hosszú időre. Sok reumás beteg évről évre a hűvös őszi-téli időben heves fájdalmaktól szenved. Nagy részük a hévízi fürdőkúra utáni telet panaszmentesen vagy enyhe panaszokkal vészeli át. A hévízi fürdőkúra főként a mozgásszervi betegségek fürdőkezelésében eredményes, a gyógyvíz kéntartalma azonban egyes bőrbetegségek ellen is előnyös hatású.
Hévízi-tóban való fürdés mellett az orvosok a víz gyógyhatásának teljesebb kihasználása érdekében a gyógykezelés sok más formáját is alkalmazzák.

A fürdőben végezhető kezelések egyik legismertebb módja a súlyfürdő, amelyet 1953-ban id. dr. Moll Károly vezetett be Hévízen. A kezelés úgy történik, hogy a beteg nyakánál felfüggesztve és karjával, illetve hónaljával megtámaszkodva függ a vízben, és derekára vagy bokáira egy öv segítségével 2-től 20 kg-ig növelve, súlyt függesztenek. A gyógymód célja, hogy a csigolyákat - a víz felhajtó ereje által enyhített módon - egymástól eltávolítva, a gerincoszlopot mintegy kinyújtva, lehetővé tegyék a gerincvelőből kilépő idegeket nyomás alatt tartó porckorongsérv visszahúzódását. Számtalan eredmény bizonyítja, hogy a gerincoszlop széthúzásával a porckorong az eredeti helyre csúszott vissza.

Az iszapkezelés rendszeres kiegészítője a balneoterápiának, de önálló gyógyeljárás is. Semmiféle más módszerrel nem lehet előidézni azt a mélyreható vérbőséget és átmelegítést, amit az iszappal. Ahol reumás fájdalom vagy elváltozás van, ott mindig sérül a hajszálér (kapilláris) - keringés, a relatív érszűkület miatt felhalmozódnak a salakanyagok, fokozódik a fájdalom, csökken a funkció. A mély szöveti vérbőség ezt megoldja. Az iszap hatása hasonló a vízéhez, csak intenzívebb annál. A gyógyhatás lényege úgy tűnik a nagy molekulájú szerves anyagokban rejlik.

A mechanoterápia, az emberiség egyik legősibb gyógymódja. Minden fürdőhely komplex kúrájának részét képezi, ugyanakkor független gyógymód is. Masszázson a testfelületre gyakorolt mechanikus gyógymódot értjük, mely a bőr alatt található szövetekre, mindenekelőtt az izomzatra hat, ugyanakkor - mivel összetett reakciókat vált ki - a szervezet működését távlatilag is előnyösen befolyásolja. A klasszikus, svéd (orvosi) masszázs a fürdőkultúra egyik alapeljárása. A bőr rugalmasságát helyreállítja, a bőr alsó rétegeibe lerakódott salakanyagokat eltávolítja, az izomzat keringését fokozva, annak teljesítőképességét növeli, általános fájdalomcsillapító és nyugtató hatása van.