• Hévíz története
• Gyógykúra

• Hévíz története

A tárgyi emlékek arról tanúskodnak, hogy több, mint hét évezreden át, a középső újkőkortól kezdődően a honfoglalást megelőző IX. századig folyamatosan lakták ezt a területet.
A legjelentősebb lelet az a kora császárkorból származó, közel ezer négyzetméter alapterületű római korridoros villa, amelynek a területén ma római kori romkertet alakított ki. A késő császárkorból való az egregyi ''római sír'', továbbá a hévízi tó közelében, a Margit - villa mellett megtalált, Jupiternek szentelt oltárkő. Az említett leletek alapján feltételezhető, hogy a rómaiak már ismerték a gyógyító hévízet, s a római villák tulajdonosait ez a tényező vonzotta ide.
E mellett ipari célokra - kender, len, bőrmunkákra - használták a tó vizét. Hévíznek a neve elsoként egy 1328. március 28 - án kelt oklevélben fordul elő, amelyben a veszprémi káptalan beiktatja Magyar Pál gimesi várnagyot Szentandrás - páh nevű birtokába. 
Az oklevélben Hosszúsár néven feljegyezték azt a hatalmas mocsarat, amelyet a tóból szabadon kiömlő meleg víz táplált. A hévíz név a nyelvészek szerint ''folyó, meleg forrást'' jelent, s ilyen értelemben használták ezt a kifejezést a középkorban is.
A középkor évszázadai során nem maradt fenn annak nyoma, hogy a hévízi tó vizét gyógyításra használták volna. Ennek lehetőségét azonban nem lehet kizárni, hiszen a ''hévízeknek ''igen nagy keletük volt a török korban, különösen a köszvénytől sokat szenvedő végvári katonák körében.
A mocsár nád és sástengerében rejtőzködő hévízet bizonyára a környék népe használta alkalmi fürdőzésre.
A XVII. századból származó források a hévízi völgy vízrendezési munkálatairól számoltak be, malmok felállításával kapcsolatban, ami az elfolyó víz hasznosítását mutatja.
A XVIII. század folyamán a hévízi tó kiemelkedett az ismeretlenségből, s a század végén megszületett Hévízfürdő.
A hévízi forrástó vizének elso tudományos elemzését és ismertetését Szláby Ferenc, Zala megye tiszti főorvosa és fizikusa végezte el 1769 - ben.
A század vége felé a hévízi tavat már egyes térképeken is feltüntették.
A II. József - féle 1783. évi, első katonai felmérés térképén a ''meleg, kénes tó'' megjelöléssel illették a hévízi tavat, a belőle kivezető malomér pedig ''Hévíz - patak'' néven szerepelt.
Később a levezető vízfolyásnak ''melegér'' elnevezése terjedt el, míg a Hévíz kifejezést csak magára a tóra kezdték alkalmazni.
Hévíz neve 178O - ban jelent meg először nyomtatásban, Windisch Károly Gottlieb német nyelvű munkájában ( ''A magyar királyság geográfiája''). Ugyancsak említette Hévízet Korabinszky János Mátyás 1786 - ban kiadott magyar földrajztörténeti lexikona is.
A Hévíz - völgy értékét a XVIII. században elsosorban a malmok és a néhol kitűnő szénatermés jelentették. A század utolsó évtizedében került előtérbe a gyógyító víz hasznosítása, melynek újra felfedezése és a fürdőhely kiépítése gróf Festetics György érdeme.
A jelentősebb fejlődés lehetőségét az 1857-58. évi tagosítás, majd egy évtizeddel később a veszprémi püspökség és Festetics Tasziló gróf között létrejött csereszerződés biztosította. Ez utóbbinak köszönhetően az uradalom építésre alkalmas területhez jutott, ahol kiépítette az ún. "Új-telepet". 1871-ig a tó közelében hét ház épült meg. Az 1870-71-ben épült ún. "Hetes ház" ma is áll.
1898-ban Lovassy Sándornak köszönhetően indiai tavirózsák kerültek a tóba. A virágok ma is látványosságai Hévíznek.
A hévízi tó fejlődésének jelentős lendületet adott, hogy 1905-ben 35 évre Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros vette bérbe a Festetics uradalomtól.
Az európai hírű fürdővárossá válás kezdete az első világháború elotti évekre teheto. A két háború közötti 35 év a fürdőtelep egyik leghangulatosabb korszaka. A vendégek száma rohamosan növekedett, egyre többen érkeztek külföldről. Hévíz a divatos európai fürdők közé kezdett emelkedni. Megindultak az építkezések, de már nem csak a tó mellett, hanem a környező területeken is.
A településen egyre jobban a vendéglátás a szobák kiadása lett a megélhetés módja.
A kilencvenes évek közepére egyre több szolgáltatással, rendezvénnyel központjává vált környezetének.

Hévíz ma nemcsak Magyarország, hanem Európa egyik legjelentősebb fürdőhelye, "ahol meghal a bánat" ahol minden vendéget sok szeretettel fogadnak, legyen az magyar vagy külföldi, beteg vagy egészséges, gazdag vagy kevéssbé tehetős.